- Tudom ! - mosolygott szemtelenül, és folytatta a
kínzásomat - Ha abba hagyom a csikizést akkor ........ ?
- Akkor vigyázok Kevinre ! - adtam meg magamat.
- Pont ezt akartam hallani ! Köszi hugi ! - kacsintott
pimaszul, utálom amikor ilyen - A póráz az asztalon, két óra múlva jövök ! Ja
és négykor kell sétálni vinni ! - hadarta, mintha nem tudnám.
- Igenis értettem ! - szalutáltam gúnyolódva. De persze az
ajtóból visszafordulva még egy utolsó kárörvendő mosollyal nyugtázta, hogy
megint győzött. Na igen ez Harold Edward Styles. Alig hogy elment máris
csöngettek. Gyorsan ölbe kaptam Kevint ( ugyanis szokása, hogy az érkezők
nyakába ugrik.) és ajtót nyitottam. Hirtelen egy gyönyörű kék szempárral
találtam szembe magamat.
- Szia cica ! És Kutya - tette hozzá nevetve, majd megsimizte
a kis ölebem- látom megint kutya csősz vagy - vigyorgott.
- Miből gondolod ?- gúnyolódtam ezen az okos megjegyzésen.
- Mivel Hazza sehol, a kutya pedig folyton körülötted ugrál.
Amint letettem a kis vakarcsot, be bizonyította Lou igazát.
- Amúgy meg Harry mondta hogy megint itt hagyott Kevinnel,
gondoltam átjövök addig szórakoztatni- erre mindketten elnevettük magunkat,
mivel Lou a banda ügyeletes bohóca, igazán nem esik nehezére a szórakoztatás - szülők
? - kérdezte körbepásztázva a házat, mivel az ősöknél voltunk.
- Valami konferenciára utaztak, két hét múlva jönnek haza.
- Akkor kettesben leszünk- és egy huncut mosoly futott végig
az arcán.
Majd lassan közelebb hajolt , ajkai folyamatosan közeledtek
az enyémek felé, én pedig kezdtem bepánikolni. Na ne Louis Tomlinson most
komolyan meg akar csókolni ? Mire ez végig futott az agyamon, már olyan közel
voltunk egymáshoz, hogy csak egy hajszál választott el.............
- Szia Nix ! - rontott be a legjobb barátnőm, mire mi olyat
ugrottunk hátra, hogy majdnem ráléptem Kevinre . - Upsz ! Bocsi nem tudtam hogy
zavarok! - és mind hármunknak vörös lett a feje.
- Nem zavarsz! - nyögte ki louis egy idő után.
- Csak beugrottam a fülhallgatómért, amit tegnap itt hagytam
- mentegetőzött Hany.
- Ja persze egy pillanat és hozom! - gyorsan beszaladtam a
konyhába, és felkaptam a pultról a fekete halálfejes fülhallgatót.
- Ó köszi, na megyek is sziasztok!- azzal sietősen lelépett.
Szerintem neki is olyan kínos volt mint nekünk. Nem telt el két perc, és
jelzett a telefonom hogy sétáltatni kell.
- Csak nem sétálni megyünk ? - kuncogott Lou - Elkísérhetlek
? -
- Persze - úgy mosolyogtam mint egy hülye. Négy óra volt,
kint pedig már most sötét !!! Utálom a telet, ilyen szempontból. Felkaptuk a kabátunkat,
Louis rácsatolta a pórázt Kevinre, és már indultunk is a szemben lévő parkba.
Már negyed órája beszélgettünk, mikor
teljesen besötétedett. a Hold mindent bevilágított. Fél ötkor indultunk
hazafelé, mert elkezdett esni az eső. Oda értünk a házhoz, a kapuban magafelé
fordított. Kék tekintete csillogott a holdfényben, enyhén borostás arcán pedig
végig folytak az esőcseppek. Csak álltunk, és elvesztem szemeiben. - Valamit félbe hagytunk a nappaliban!- suttogta,
fölém hajolt, édes ajkai pedig
közeledtek az enyémhez. Éreztem meleg leheletét, és férfias kölniének illatát. Egyik kezét a derekamon pihentette, másikkal
pedig a keríésnek támaszkodott. A selymes ajkak éppen csak súrolták az
enyémeket, mikor ...........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése