- Én is ! - mondtam, de még mindig nem voltam biztos benne, hogy nem álmodom. De semmi màsra nem tudtam gondolni, csak az előbb történt dolgokra. Arra az öt percre.
- Amúgy szerinted Harry hova ment ?
- Fogalmam sincs. Talán egy klubba. Vagy csak kiszellőzteti a fejét.
- Azt viszont egyáltalán nem akarom hogy miattam veszekedjetek.
- Hidd el megbékél! - és bíztatóan összekulcsolta ujjainkat. Másik kezével pedig végig simította az arcom vonalát. Beleborzongtam minden érintésébe. Lenézett összefont ujjainkra, és halványan elmosolyodott. Így ültünk pár percig, mikor eszembe jutott Hany sms-e, és hogy nem válaszoltam rá. Gyorsan felkaptam a telefonom, ami mellettünk hevert az ágyon, és elkezdtem pötyögni, majd lattam hogy Lou nem igazan érti hogy mi ilyen fontos.
- A húgod.
- Ja értem. - mosolygott.
- Tudja hogy idejöttél ?
- Nem mondtam, de szerintem sejti.
- Oké. Amúgy mi van köztük a bátyámmal ?
- Megkérdeztem, es azt mondta hogy semmi.
- Aha. Akkor biztos csak összefutottak.
- Jah, remélem hogy nincs köztük semmi.
Tudod ezt fura pont tőled hallani :D
- Az màs. Mivel én nem megyek végig a csajokon. Nem úgy mint ő aki minden màsodikat ágyba viszi.
- Oké, igazad van, sajnos. - - Kihasználja a fürtjeit, és a gödröcskéit. - Erre muszáj volt nevetnem. Ugyanis folyton ezt a kettőt hajtogatja. Végül is igaz. Bomlanak utána a csajok. Valamiért a bunkósága általában megnyerő szokott lenni. Azért persze szeretem a tesóm, de ez az igazság.
Louis telefonja szakította félbe a gondolatmenetem. Liam hívta aggódva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése